Madarasi Hargita

A Hargita a Keleti Kárpátok központi csoportjának leghosszabb és legfiatalabb vulkáni hegysége. Neve Czirkusz Géza szerint gótban faszénadó (hair gitan) vagy patak (aar)-ömlesztő (gintan) hegyet jelent. A szlovénok a Hargitát a hrgasta ( hrga: gumó, daganat) gumós, hepehupás hegyre magyarázták. Eddig nem sikerült egyértelmű szófejtést adni. A múlt század végén (1897) a központi Hargita legnagyobb csúcsát Galusz-tetőnek nevezték. Más nevei: Nagy-Hargita, Havas, Nagy-havas, Nagyerdő.

Hargita megye névadó hegysége Udvarhelyszék és Csíkszék határát jelöli. A Hargita gerincvonalon mért hossza 70 km, szélessége 20 - 25 km. A hegység az Erdélyi-medencét választja el a Csíki-medencétől. Északnyugati szomszédja a Somlyó - Délhegy csoport, északkeleten a Gyergyói- és Csíki-medence, délen a Baróti hegység, délnyugatra a Rika hegység határolja. A hegységet az Erdélyi-medence felől Havasalja széles, vulkántörmelékes fennsíkja kíséri, a másik oldalon a Csíki-medence hegylábfelszínével határos.

A Hargita az Erdélyi-medence beszakadási peremvonala mentén keletkezett vulkáni építmények sorozata. Jellemzői az eredeti vulkáni formák: kráterek, kaldcsók, lávafolyamok, vulkáni lejtők, lávaárak, meredek lejtőjű lávadómok, tufapadok. A vulkáni működés rétegtűzhányót hagyott hátra, ahol a lávakőzetektől a horzsaköveken és vulkáni bombákon át az izzó kitörési felhők hamujáig minden kőzettípust megtalálunk. A lávapadok a lávaömlés termékei, míg a vulkáni törmelékek a robbanásokra utalnak. A finomabb törmelékek a vulkáni építmények közötti alacsonyabb gerincszakaszokon, hegynyergeken, illetve a hegyvonulat két oldalán halmozódtak fel. A Hargita legmagasabb részeit a vulkáni kúpok foglalják el. Helyenként a felrobbant vulkán helyén visszamaradt kaldera szélét találjuk. A vulkáni építmények fiatal voltát bizonyítják a vulkáni utóműködések gázai, szénsavas ásványvizek, borvizek, termálvizek. A Hargitát északról délre haladva Északi, Központi és Déli Hargitára osztjuk. A Központi Hargita a legnagyobb tömegű vulkáni hegycsoport, a Nagy-Madaras patak nyergétől a Tolvajos hágóig terjed, ahol a Székelyudvarhelyet Csíkszeredával összekötő országút a hegységet keresztezi. Ez a Hargita legnagyobb, egyben legbonyolultabb kőzet-felépítésű része. Gyakoriak a kénhidrogénes és széndioxidos gázömlések, a kaolin és ércképződmények. Hargitafürdő térségében a felszínre bukkan a Nagy - Aratás (1399 m) idősebb vulkáni építménye is.

A hegytömb központját egy hatalmas, 5 km átmérőjű kaldera jelöli ki, melynek udvarát a délnyugatra folyó Vargyas patak csapolja le, mélyen bevágódva az 1450 - 1500 m -es magaslatokkal jelzett vulkáni felszínbe. Mind a kaldera peremén, mind a belsejében több kitörési központot, dagadó kúpot különíthetünk el. Az északi irányú, félkör alakú kaldera perem csúcsai: Mihály havas (1685 m), Madarasi Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1758 m), Madéfalvi Hargita (1710 m) és a Csicsói Hargita (1761 m). A Vargyas patakkal szinte párhuzamosan, az Ivó patak völgyét megfigyelve, szintén egy vulkáni kráter lecsapolását véljük felfedezni.

Egyes magyarázatok a Madarasi Hargita turisztikai települését két egymás melletti vulkáni kráter közös peremén helyezik el. A csúcsról vagy a "plató" magasabb pontjairól megfigyelve, a látottak ezt a magyarázatot látszanak igazolni.

A Madarasi Hargita a Hargita hegyvonulatának a legmagasabb (1801 m) része, többszörösen megénekelt, a székelyek "Szent hegye". Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes, 20 - 25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. Nyugati irányban látszik az Ivó-feje, Berszán-sarok, Kecskevész-szikla, mögöttük csaknem az egész Erdélyi-medence. Szép tiszta időben látható dél - délnyugat irányban a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi havasok a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata. Délkeletre a Rákosi-Hargitát, keletre a Csíki havasokat és a Csíki-medencét figyelhetjük meg.